Az érintés egyetemes, szavak nélküli párbeszéd. De vajon fejleszthető-e az érintés általi kommunikáció tudatosan is? És ha igen, akkor mik azok a keretek, melyek által erotikus kifejezésmódunk egyértelműbb és elmélyültebb lehet?
Az érintés rengeteg jelentőségtartalommal bír. Egyrészt kifejez minket, másrészt információt ad partnerünk fizikai, érzelmi és hangulati állapotairól is. Nemcsak rengeteg dolgot átadunk általa, hanem végtelen mennyiségű “adatot” be is fogadunk, függetlenül attól, hogy tudatos-e az az elménk számára, vagy sem.
Egy figyelemben elmélyült mozdulat csodálatos dolgokat képes teremteni két ember között anélkül, hogy meg tudnák magyarázni pontosan, mi is történik velük. Az érintés oxitocin termelődést vált ki, mely felelős az életfontosságú intimitás kialakításában – mint magunkkal, mint másokkal. Oldja a stresszt, mely közvetetten kihat a szexuális teljesítőképességünkre is. Mik tehát az erotikus érintés alappillérjei?
Amikor érintünk, akkor nagyon fontos, hogy kikapcsoljuk a múthoz és jövőhöz kapcsolódó gondolatainkat, és csak a pillanatban rejlő lehetőségekre összpontosítsunk. Ez azt jelenti, hogy az érzékelésünkbe tett figyelem megnyitja a gyönyörre való képességünket, és ezáltal segítjük partnerünk élvezetének kibontakozását is.
Ez az a nagyon fontos alap, amely által partnerünk teste képes felfogni a környezetből jövő ingereket, és gyönyört társítani hozzá. Másrészt a lassúság nyugalmat és biztonságot sugall, melyben megnyílhat, és rábízhatja magát a pillanatra. A frusztrált, siettető mozdulatok folyamatos védekezésre és veszélyre emlékeztetik az embert. Itt fontos kiemelni, hogy ez a simítást kísérő mozdulatokra is vonatkozik, mint például a testhelyzet megváltoztatása, a lélegzet és egyéb más változás, mely mozgással jár.
Vannak, akik azért adnak, hogy általa örömet szerezzenek maguknak – figyelmen kívül hagyva partnerük nonverbális jelzéseit, szükségleteit. Az öncélú érintés, mely csak rólunk szól, burkolt erőszaknak számít, melyben kiszolgáltatjuk társunkat saját örömszerzésünk érdekében. Ha adunk, akkor ne csak fizikailag adjunk, hanem valójában ajánljuk fel érintésünket a másik javára, ha abban állapodtunk meg vele.
Amikor érintünk, a testünk a lelkünk kifejeződése és őszinte kitárulkozása legyen, hisz enélkül csak tárgyak vagyunk „az intimitás szentségében” való tartózkodás helyett. Töltsük meg testünket, mint egy kelyhet csodálattal, tisztelettel, hálával és a felajánlás erejével, és akkor az érintésen keresztül beléphetünk egy különleges szentélybe – a valódi kapcsolat meghittségébe és bizalmába.
Az érintés attól válik erotikussá, hogy a bizalom kinyilvánítása és a jelenlét-elköteleződésünk kifejeződése mellett új, izgalmas utakat is keresünk. A finoman felépített, várakozással teli pillanatok, melyek váratlan fordulatokat rejtenek – az ismeretlen hívását és az inspiráció képességét is tartalmazzák. Tehát az ismert területek, és az ismeretlenség kettősségének egyensúlyban tartása a kulcs az erotikusan vibráló tér megteremtéséhez.
Ehhez viszont kreativitás szükséges – az a késztetés, hogy elengedjük rutinszerű mozdulatainkat és megérezzük az újdonság és újszerűség fűszerességét. Hallgassunk intuíciónkra, mely nem a fejünk, hanem sokkal inkább a testünk ajándéka. Kövessük testünk vágyait, melyek kilépnek a szokásaink kényszerzubbonyából, és a frissességre és a lehetőségekben rejlő csodák felé törekednek.
A felhasználói élmény javítása érdekében az oldal sütiket használ. Részletek az Adatkezelési Tájékoztatóban.