Energiamegtartó Szeretkezés?

Amikor a partneremmel belekezdtem a “nemelmenős” szeretkezésekbe, egy idő után azt vettem észre, hogy teljesen megváltozott a szexuális attitűdöm. Gyakorlatilag eltűnt az előjáték az életünkből, és a szexuális energia növekedése miatt egy folyamatos és kölcsönös energiaáramlásban voltunk.

Egy végtelen, állandó energetikai szeretkezésben, függetlenül attól, hogy együtt, egy térben voltunk-e, vagy sem. Teljesen kinyíltak az érzékszerveink, és azok a finom, érzékeken túli jellegeink is, amelyek által láthatatlan módon letapogattuk és vettük egymás jeleit. Nem volt szükség az egymásra hangolódásra sem fizikai, sem érzelmi szinten. Mintha csak benne lettünk volna a szeretkezés óceánjában, annak tiszta, végtelen terében. Mintha a szeretkezés egy meg nem szűnő állapot lett volna, és mintha a vágy önmagát gerjesztette volna.

Érdekes volt felfedezni azokat a különbségeket vagy ellentéteket, ami az ejakulációval és energia elengedésével járó szex és az energiamegtartó szex közötti végtelen szakadék. Mert a hagyományos szexhez képest ez egy totálisan más világ, más működéssel, más jelrendszerekkel. Sokan attól kerülnek izgalmi állapotba, ha mások érintik nemi szervüket, hiszen a fizikai érintés mennyiségének és erejének köszönhetően ébred fel a vágy az elsődleges nemi szervekben.

Viszont mi beléptünk egy teljesen más módon értelmezhető univerzumba. Mi nem azért szeretkeztünk, hogy felépítsünk egy közös szexuális teret, amiben felizgulhatunk egymást gerjesztve magasabb kéjállapotokhoz jutva.

A szeretkezés inkább egy megnyugtatóan hűs tava lett kapcsolatunknak, ahol a lángba borult testünk megnyugodhat, elcsitulhat egy kis időre. Mintha a szex különféle szakaszai teljesen felcserélődtek volna. A hétköznapok lettek a csodák, a vágyakkal teli pillanatok. Az „ünnepek”, tehát a szeretkezések pedig a megpihenés, csendes megnyugvás piciny menedékei.