Stressz avagy az Orgazmus Halála

miért nincs orgazmus és vágy?

Amikor nem érzünk biztonságot, akkor feszült figyelemben vagyunk. Gyönyöráramlásunk megszűnik, testünk izmai készenlétben várják az utasításokat. Az aktivált életenergia hirtelen megugrik és keresi a túlélésre a megfelelő választ. A szexuális vágy luxussá válik. A stressz által a vágy megszűnik a testben, a stressz miatt nincs vágy, nincs orgazmus.

túlélés vagy intimitás?

Életünkért és fennmaradásunkért az idegrendszer a felelős. Általa képesek vagyunk szabályozni és életben tartani teljes rendszerünket. Ezek olyan – az idegháló által irányított és lefutatott – automata programok, melyek a lét ösztönös fenntartását segítik a szaporodás, kötődés és túlélés által.

Természetesen a fajfenntartási ösztön és az ebből megszülető szexuális vágymotiváció akkor fejti ki hatását, ha a biológiai rendszerünk nem érzékel veszélyt, és nem kell ezt az energiát a túlélési esélyek növelésére fordítani. Tehát amikor biztonságban vagyunk, akkor képesekké válunk a másokkal való valódi kapcsolatfelvételre és intimitásra.

Bár úgy tűnik, semmi okunk az aggodalomra, hiszen a túlélési arány messze meghaladja az őseink számára felkínált lehetőségeket, de lelki-érzelmi szinten sebezhetőek és kiszolgáltatottak vagyunk. Örök “veszélynek” tesszük ki magunkat a munkahelyünkön, a családunkban, a partnerkapcsolatunkban és az ágyban is. Ha nem felelünk meg a társadalmi elvárásoknak, társunk szexuális kívánalmainak, önmagunk maximalizmusának, ha nem teljesítünk teljes mértékben, akkor veszíthetünk, életünk fenyegetővé és bizonytalanná válik. Ha pedig nincs biztonság, nincs orgazmus – a gyönyör akaratunk ellenére elmarad.

stressz mint létállapot

A „nem vagyok elég” érzés mindent elborít, és ez a szorongató nyomás beivódik a sejtjeinkbe, a légzésünkbe, a tekintetünkbe. Már szinte nem is emlékszünk, hol kezdődött, sem azt, hogy miért, csak érezzük ezt az egyre jobban elárasztó és elhatalmasodó érzést, ami egyszerre megbénít és feszültté is tesz minket. Nyugtalanná válunk, otthonos jelenlétérzésünk elérhetetlen ködbe burkolózik, az élet túl sok és nyomasztó lesz, ami ellen a folyamatos távolodással, zaklatottsággal vagy érzéketlenséggel és rideg közönnyel válaszolunk.

Ugyanez a helyzet a szeretkezéseinkkel is. Elveszünk a történésben, jelenlétünk megfoghatatlanná és ingataggá válik, keressük a kapaszkodókat. Menekülünk a vágytalanság, üresség és testi érzéketlenség elől, vagy egy kierőltetett orgazmussal bizonyítjuk a társunknak, hogy mi bizony ott voltunk. Néha pedig szeretnénk egyszerűen láthatatlanná válni, hátha megússzuk a szomorú szembesülést önmagunkkal, hogy valami nem úgy működik, mint ahogy kellene. Elménk választ és megoldást nem adó gondolatokkal áraszt el minket, vagy a teljes lekapcsoltság és öntudatlan feladottság állapotába kerül. Sodródunk és bolyongunk szerepeink tükörvilágában, és egyre távolabb kerülünk önmagunktól, valódi álmainktól, az érzelmekből fakadó szexualitásunktól. A stressz megöl bennünk valamit, megsemmisíti a vágy érzését. Hiába keressük a választ, miért nincs orgazmus, ennek megválaszolása sokkal mélyebben húzódik bennünk, mintsem bármilyen okhoz is hozzáférhetnénk – a félelem és stressz állandó jelenléte beburkol minket észrevétlenül.

Stressz és szex

A stressz életformává vált, olyan létállapottá a társadalmunkban, hogy már fel sem tűnik. Észrevétlenül kúszik be az életünkbe, a zsigereinkbe, és felismerhetetlenül irányítja mindennapjainkat, szexuális motivációinkat. Megszűnik a valódi vágy, és a világ rengeteg eszközt kínál annak elfedésére.

Olyan lehetőségeket, melyben elhazudhatjuk önmagunk és mások elől vágyunk halálát. A pornó, a viagra, az elsikoltozott látszatorgazmusok és a „díszescsipkés” fehérneműk hallgatag fátyolként takarják e kihalt tájat. A valódi intimitás eltűnt, és az agresszív, gyors stresszlevezető szex, valamint a hideg kapcsolati szeparáltság vette át a helyét a mindennapokban.

A valódi megoldás helyett tüneti kezelést adunk magunknak. Alkalmi szexpartnert keresünk vagy éppen esküvőt tervezünk – vagy mindkettőt. Próbáljuk elhitetni és fenntartani ingatag figyelmünket és vágyunkat.

nincs orgazmus - hogyan lesz?

Valójában a szexuális túlfeszítettségünkre vagy az érzelmi kiüresedettségünkre adott megfelelő hozzáállás nem a „rá nem nézés”, hanem a szembesülés – a bennünk lévő stressz tudatosítása és kezelése. A stresszt okozó problémákkal való szembenézés, és a hozzájuk való felnövés az önismeret és elhatározás által. A stresszidentitás fenntartása helyett az érzelmi biztonság és intimitás megteremtése az őszinte és bizalomra épülő érzelmi kommunikáció segítségével. Saját sebezhetőségünk és szexuális problémáink elfogadása, és a mögötte meghúzódó valódi konfliktus kezelése.

Ha szeretnél ránézni a szexualitásodra és orgazmusod hiányának okaira, akkor javaslom ebben a témában az erre vonatkozó egyéni programjaimat.